ÉrzőLény

Élni és élni hagyni

Földlakók

Emlékkövet kaptak a kunsági madárkapitányok

Ürbő-pusztán különleges emlékhelyet avattak szeptember 27-én – írta a Duna-Ipoly Nemzeti Park.

Szeptember végén a Természetvédelmi Őrszolgálat hazai tíz nemzeti parkból érkező tagjait látta vendégül a Duna-Ipoly és a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság. A kétnapos szakmai találkozó nyitóünnepségén a „madárkapitányok” emlékét ápoló emlékkövet avattak a felső-Kiskunsági Ürbő-pusztán.

Magyarországon az első hivatásszerűen a természeti értékek védelmére alkalmazott személy Gulyás József kócsagőr volt. A kócsagőr feladata az akkoriban a kipusztulás szélén álló nagy kócsagok őrzése volt a Kis-Balatonon.

A hivatásos természetvédelmi őrzés második helyszíne a felső-kiskunsági Ürbő-puszta lett, aminek térségében a 20. század elején a piacokon keresett árucikknek számító madártojások mértéktelen tavaszi gyűjtése számos madárfaj fennmaradását veszélyeztette.

Ürbő-pusztán és a környék vizes élőhelyein valamennyi földön fészkelő madár tojását gyűjtötték, de különösen keresett volt a bíbic tojása. 

A fészekőrzés feladatával 1923-ban a helyi csendőrséget bízták meg. A csendőrök – mint „madárkapitányok” – szolgálati idejükön túl egymást váltva látták el a feladatot, de a tojásgyűjtések megakadályozásában részt vettek helyi gazdálkodók, vadászok, természetjárók és madarászok is.

Amikor 1922-ben Gulyás József kócsagőr munkába állt, mindössze 4 pár nagy kócsag élt a Kis-Balatonnál, napjainkban az ország összes területén megtalálható a faj.

Fotó: Duna-Ipoly Nemzeti Park / Kiss Imre, Schneider Viktor