Magyarország egyetlen őshonos teknősfaja a mocsári teknős (Emys orbicularis). A védett hüllő nőstényei ezekben a hetekben rakják le a tojásaikat – írta a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság.
A mocsári teknősökre a legnagyobb veszélyt a nem őshonos teknősfajok példányai jelentik hazánkban. Az utóbbi években sokszor előfordult, hogy felelőtlen állattartók a megunt házikedvenceket a természetes vizekbe szabadon engedték. A nem őshonos teknősök példányai számos olyan kórokozót terjeszthetnek, amelyek a mocsári teknősöket megbetegíthetik.
A szélnek eresztett ékszerteknősök és aligátorteknősök mellett az elmúlt évek csapadékszegény időjárása is kedvezőtlenül hatott a mocsári teknősökre, ezek a hüllők ugyanis döntően vízhez kötötten élnek.
Kevesen vannak tisztában azzal, hogy a mocsári teknősök nőstényei a szárazföldön rakják le a tojásaikat. A nőstények ilyenkor több száz méterre – vagy akár egy kilométerre – is eltávolodhatnak a víztől az ideális tojásrakó hely keresése közben.
A magyarországi úthálózat számos helyen valósággal kettészeli az élő- illetve szaporodóhelyeket, nem meglepő, hogy az utóbbi időben a nemzeti park munkatársainak több helyről, így Mezőkövesd és Egerlövő környékéről is jelentettek úton mászkáló teknősöket. A szakemberek természetesen minden esetben átsegítik az állatokat az úton, nehogy baleset érje őket.
A természetvédők azt kérik a közlekedőktől, hogy még figyelmesebben vezessenek, és vigyázzanak az úton átkelő teknősökre, valamint a sünökre, a siklókra is.
A mocsári teknős Natura 2000 jelölő faj, hazánkban védett, természetvédelmi értéke 50 000 forint.
fotók: Pixabay, Bükki Nemzeti Park / Balázsi Péter