Különös halmok pettyezik a határt a Dél-Alföldön – írta a Körös-Maros Nemzeti Park.

A Körös-Maros Nemzeti Park őszi, téli tájait járva a tarlókon, parlagokon, sőt a gyepeken is gyakran szemünk elé kerülnek a szorgos güzüegerek által készített különös földkupacok. A szakemberek güzühordásnak nevezik őket.

A güzüegér több szempontból is érdekes kis lény, nagyon hasonlít a házi egérre, az 1980-as évekig nem is tekintették őket külön fajnak.

Habár a kinézetük alig tér el, viselkedésükben annál inkább különböznek egymástól. Míg a házi egér az emberi környezetet kedveli és nem él párban, addig a güzüegér a szántóföldeket, mezőket választja otthonául. Ráadásul párban és monogám módon él, ami rendkívül ritka a rágcsálók között.

A güzüegerek ősszel, a betakarítás utáni időszakban szorgalmasan készülődnek a télre, güzühalmot építenek. A halom építése 2-3 hétig tart, mérete az építésben részt vevő állatok számától függ, ami 4-14 egérből álló csoportot jelent (főként 1-2 alomból származó fiatal egyedek és néhány felnőtt egyed).

Az elkészült halmok általában 100-200 centiméter átmérőjűek és legfeljebb 50 centi magasak. A munka nagyságára jellemző, hogy egy-egy güzühordás megépítéséhez mintegy 200 liter földet hordanak össze a szorgos kis egerek. Az egerek először egy réteg gyommagot és kalászt helyeznek el körülbelül 10-15 centiméter vastagságban a földön, erre egy réteg ugyanilyen vastag föld kerül.

A halom nem csak az élelem tárolását szolgálja, hanem a felhalmozott táplálék alatt 25-50 centiméteres mélységben fészekkamrák is készülnek. A fészekkamrákat fűfélék leveleivel bélelik, melyekben csoportosan telelnek át, s a güzühalomban felhalmozott magokat és azok csíráit fogyasztják. Márciustól kezdve telelőhelyeiket elhagyják és a tavaszi és nyári hónapok során egyszerűbb, földbe vájt üregekben élnek.

A güzüegér sztyeppi elterjedésű faj, hazánk elterjedési területének nyugati határa. Nem olyan szapora mint a háziegér, évente csak egyszer hoz világra utódokat. Tavasszal a güzücsaládok felbomlanak, a fiatal egyedek új családot alapítanak. Rőzsecsomók alatt, faodvakban, szénakazalban világra hozzák utódaikat.

A güzüegerek mezőgazdasági kártétele nem jelentős, mivel az aktív szántóterületeket a bolygatás miatt nem kedvelik, csak a művelésből kimaradt parlagokat, mezsgyéket használják élőhelyül.

A népi megfigyelések szerint a güzühordások nagysága és sűrűsége jelzi, hogy milyen lesz a tél. Ha a halmok magasak és sok van belőlük, akkor kemény és hosszú télre készülhetünk.

Fotó: Körös-Maros Nemzeti Park / Palcsek István Szilárd és Facebook – Raucsik Márta