Júniusban elindultak a nőstény mocsári teknősök (Emys orbicularis) lerakni tojásaikat, most van itt az idő, hogy a következő generációról gondoskodjanak – írta a Fertő-Hanság Nemzeti Park.

Az emberi tevékenységek miatt azonban sok olyan szárazföldi élőhely, amely alkalmas lenne a tojásrakásra, mára beépült vagy megművelt területté vált. Ez jelentősen csökkentette a teknősök szaporodási esélyeit.

A kis teknősök általában augusztus – szeptemberben bújnak elő a tojásaikból. Azonban ha az anya túl későn rakta le tojásait, vagy az időjárás kedvezőtlen, a fiókák nem kelnek ki, hanem tojásba zárva áttelelnek és következő évben bújnak csak elő. Így nem ritkán már április elején is találkozhatunk apró teknősökkel.

A nőstény teknősök ugyanoda járnak vissza tojást rakni, ahol ők maguk is napvilágot láttak.

A mocsári teknős nagyon fontos szerepet tölt be vízi ökoszisztémákban, méghozzá a vizek „öntisztulásában”. Táplálékát víziférgek, rákok, rovarok, csigák, kagylók, ebihalak jelentik, de nem válogatós, így az elpusztult állatokat is előszeretettel fogyasztja.

A mocsári teknős egykor rendkívül gyakori volt az állóvizek, lassú folyású folyók és csatornák mentén, számuk azonban mára megfogyatkozott. Ennek fő oka a vizes élőhelyek, valamint a tojásrakásra alkalmas szárazföldi élőhelyek drasztikus megfogyatkozása. Az élőhelyvesztés mellett fennmaradásukat a szabadon engedett idegenhonos teknősfajok megtelepedése is veszélyezteti. Ezek közül is a hasonló életmódú ékszerteknősök jelentik a legnagyobb fenyegetést, melyek kiszoríthatják őshonos teknősfajunkat a csökkenő területű élőhelyeiről.

A természetvédők célja, hogy minél több mocsári teknős lelőhelyet tudjanak felkutatni Győr-Moson-Sopron megyében. Ehhez lakossági megfigyelésekre is szükség van.

Azt kérik, ha láttál mocsári, vagy ékszerteknőst, töltsd ki a kérdőívet, mely csak pár percet vesz igénybe és fontos információt szolgáltat a faj védelméhez.

Fotó: Fertő-Hanság Nemzeti Park – Váczi Miklós