Tálas László kertészmérnök másfél évtizede vezet vízitúrákat Tiszainokáról. A Tiszakürti Arborétum nyugalmazott igazgatójának szakvezetésére évről évre sokszázan érkeznek, a vendégek csónakokból tekinthetik meg a káprázatos tiszavirágzást.

Június derekán pazar előadásban gyönyörködhetnek a Tisza szerelmesei, a lélegzetelállító élményt egy különös rovar tömeges rajzása nyújtja. Európa legnagyobb kérésze a tiszavirág (Palingenia longicauda) 2,5-4 centiméteres testméretű, farksertéivel együtt a 10-12 centi hosszúságot is elérheti. Százezres tömegében ezekben a napokban hímek és nőstények keresik egymást, tébolyult keringővel szaporodnak a Tisza és mellékfolyói víztükrén. Tálas László mesélt az ÉrzőLénynek a páratlan faj különös szokásairól, titokzatos életéről.

Mióta foglalkoztatja a kérészek násza? Miért különleges László számára évről évre ez az esemény?

Gyerekkorom óta figyelem a rajzásokat, szervezett formában 2004 óta próbálgatjuk a megfigyelési rendszert. Amíg a számítógépes háttér nem épült ki, addig nem tudtuk kellő gyorsasággal értesíteni az érdeklődőket.

Maga az állatfaj gyönyörű, a hímek olyanok, akár a ragyogó ékszerek. Gyerekkorom óta érdekeltek a halász-pákász emberek, szerettem velük beszélgetni. Ők azok, akik sok-sok időt töltöttek a Tiszán. A virágzás látványa korán „megfogott”, ahol tudtam, igyekeztem elérni a jelenséget. Aki nem mozog otthonosan a folyó mentén, nagyon nehezen tudja utolérni ezt az eseményt.

Amikor igazán beindul a rajzás, az valami felfoghatatlan dolog, olyankor hatalmas a tömeg, amely megjelenik a víz felszínén. Az egyedülálló folyamat, amibe bepillantást nyerhetünk, gyakorlatilag az életnek a villámgyors lejátszódása. Azt tapasztalom, hogy számos természetbarátot ez fogott meg ebben az egészben. A kérészeknek csak „ennyi az életük”, ez a fél-háromnegyed óra, amíg ki nem fogynak a tartalék tápanyagaikból. Persze a káprázatos látvány miatt is szeretik őket az emberek.

Mennyire lehet tervezni a pontos időpontot? Hogyan tudnak előre jelezni az érdeklődőknek?

Pontosan meghatározni semmiképpen sem lehet, csak időpont sávban tudunk tervezgetni, ha valaki látni akarja őket, szabaddá kell tenni magát. Itt nincs olyan, hogy munkában vagyok, nem érek rá… akkor nem kell betervezni a programok közé a tiszavirágzást. Hasonló a lottó ötös esélyéhez, ha valaki véletlenül éppen ott tud lenni, ahol rajzanak.

Mindezek ellenére igyekszünk előre behatárolni az időpontot, ezért kitaláltunk egy értesítési rendszert. Kezdetben csak egy email adatbázisunk volt, ezen keresztül mintegy 6-7000 embert tudtunk elérni, ők jelentkeztek előzetesen. Az email mellett hírlevelet is küldtem nekik, sőt, saját honlapom is van már – a tiszavirág.hu -, és a Facebookon a Tiszavirágzás csoport – ez bizonyult a legjobbnak, hiszen kétoldalú kommunikációt tesz lehetővé a csoport tagjai között.

Mi alapján választja ki László a túra helyszínét?

Korábban a legnagyobb problémánk az volt, hogy mi tudtuk, mi történik a Közép-Tiszán, de a folyó más szakaszain is van rajzás. Az emberek közül sokan szeretnének oda elutazni, de nem tudják, mikor és hová menjenek. Az aktuális csoport bejegyzések ebben segíthetnek, megosztják tapasztalataikat egymással az emberek.

Vannak jól virágzó és kevésbé jó szakaszok. A Tisza mellékfolyóin is van rajzás, általában a kisebb vízfolyások hamarabb melegszenek, ezért azokon a helyeken hamarabb kezdődik a tiszavirágzás. A Rábán is van egy populáció, a kutatók azt feltételezik, hogy a horgászok hurcolhatták át őket a Dunántúlra.

Mi határozza meg a rajzás intenzitását?

Az emberi tevékenységek – köztük a folyószabályozások – nagymértékben befolyásolhatják a tiszavirágok életfeltételeit. Egyszerű felmérések történtek, melyek azt kutatták, hol vannak a jobb virágzási szakaszok, és hol a kevésbé jók. Ahol a parti kövezést kialakították, általában valamilyen takarást helyeztek a kövek alá. Ezeken a helyeken a tiszavirágok nem tudják a réteget áttörni, nem képesek a peték berágni magukat a partoldalba. Hasonlóan gátló hatásúak a duzzasztások is – ahol visszaduzzasztják a folyót, ott kevésbé látványos a tiszavirágzás. Ez jól látszik Szegednél, hiszen a Törökbecsénél történő duzzasztás miatt a Maroson rendszerint látványosabb a virágzás, mint az élő Tiszán.

A kérészéletű jelzővel rövid ideig tartó dolgokat illetünk. Ténylegesen hány napig tart a rajzás egy-egy szakaszon?

Szakaszokra bontjuk a folyamatot, megkülönböztetünk elővirágzást, fővirágzást és utóvirágzást. Az elővirágzás egyfajta „pötyögés”, általában a hímek szoktak hamarabb megjelenni. Rendszerint június 10. után kezd mutatkozni egy-egy példány, azután szaporodnak, majd ismét eltűnhetnek. Tulajdonképpen nincs benne semmiféle rendszer.

Azt nem állíthatjuk, hogy folyamatosan növekszik a számuk, ám egy nagyobb egyedszámú elővirágzás már utalhat a fővirágzás idejére. A múlt héten vasárnap például egy viszonylag jó elővirágzásban gyönyörködhettünk, hétfőn pedig – az emberi logika szerint – egy jobb rajzást vártunk, mégsem történt aznap semmi. Szerdán viszont egy erőteljes virágzást láttunk..

Nagyon nehéz erre gombot varrni, ténylegesen nem látjuk a logikát benne. Ahhoz, hogy többet tudjunk a jelenségről, alapkutatásokat kellene végezni, a fajt közelebbről megismerni, hiszen nagyon titkos életet él a víz alatt.

Hogyan megy végbe a virágzás?

A nőstények kompenzációs repüléssel mozognak a folyó közepén, oda-vissza irányban. Nem egyidejűleg, hanem mindkét irányba láthatunk repülő példányokat, de az emberi szem hol az egyiket látja, hol a másikat, ezért szabad szemmel követhetetlen a pontos mozgásuk.

A nőstények a petéiket a folyó közepén elszórják, a víz sodrása pedig kisodorja a petéket a víz szélére. Ennek köszönhető, hogy a kikelő kis lárvák ugyanoda tudják berágni magukat, ahol a szüleik éltek. A különleges faj így biztosítja a megfelelő körülményeket az utódok számára.

A tudomány mai állása szerint a kérész teljes kifejlődéssel fejlődik a víz alatti lyukakban. A felszín alatt korhadékokkal, vízben lebegő anyagokkal táplálkozik, és körülbelül 3-4 évig így él. Léteznek olyan kérész fajok, melyeknek rövidebb időre van szükségük, de ezek korát pontosan senki sem tudja.

2010-ben a magas vízállás miatt nem volt tiszavirágzás, elmaradt. Talán a magas vízállás, vagy az alacsonyabb vízhőmérséklet miatt, bármelyik tényező okozhatta. A „kimaradt év” miatt arra gondoltunk, hogy 2013-ban nem lesz virágzás (hiszen nem voltak peték 3 évvel korábban), ám nem ez történt. Sőt, abban az évben nem is akármilyen tiszavirágzást csodálhattunk.

Erős volt az idei év virágzás szempontjából?

A rovarvilágban nem rendkívüli esemény, amikor összeomlik a populáció. Nem is biztos, hogy emberi beavatkozás következménye, valami számunkra ismeretlen okból, de megtörténik. 2015-től nagyon mérsékelt számú, olyan 2-300 ezres repülések voltak, a rovarok száma alig érte el az 500 ezret. Idén ellenben hatalmas rajzást láttunk, millión felüli számban röpködtek a rovarok. 2009-ben láttunk utoljára ekkora virágzást. Minden évben június közepén eljön a virágzás ideje, de nem tudjuk, mi adja meg a jelet az állatoknak. Szinte biztos, hogy létezik egy jel, amelyre reagálva a párzásra képes állomány kibújik a vízfelszínre.

Magyar specialitás a tiszavirágzás? Létezik ehhez hasonló esemény bárhol a kontinensen?

Szükség lenne több kutatásra, hiszen a Tiszának az úgynevezett marker vagy jelölő faja a tiszavirág. A különleges rovar megmutatja, milyen a természeti állapota a folyónak. Fontos lenne látni, mit tehetünk, hogy a faj létét ne veszélyeztessük.

2500 éve a római történetírók több helyen lejegyezték, hogy az európai folyókon szinte mindenhol létezett a jelenség, ám mára csupán a Tiszán és mellékfolyóin tudjuk megfigyelni a virágzást. Nyugat-Európa országai iparosodtak, elszennyezték a folyóikat, és ez megpecsételte az ottani populációk sorsát. Mivel a tiszavirág marker faj – érzékeny arra, mi történik a környezetében -, kizárólag az egészséges vizekben képes megmaradni.

Mennyire népszerű másfél évtized távlatából a vízitúra program?

A legtöbb vendég 2009-ben járt nálunk, akkor 1400-an voltak kíváncsiak a virágzásra. 2010-ben nem volt virágzás, így csökkent a létszám, azóta nagyjából 300-400 ember jön folyamatosan minden évben. 15 év alatt számos országból érkeztek hozzánk természetbarátok, az Egyesült Államok mellett Ausztráliából, Új-Zélandról, Kínából és Koreából fogadtunk látogatókat.

Két héttel ezelőtt a Facebook-csoportunkat körülbelül 170 tag látogatta, de 10 nap alatt 2800-ra duzzadt a csoportlétszám. Ez is jelzi, hogy egyértelműen van egy réteg, akit érdekel a tiszavirágzás.

Hogyan készülnek a jövőre? Milyen eszközökkel lehet megvédeni a csodálatos “hungarikumot”?

Ez gyakorlatilag turizmus, de szívvel lélekkel lehet csak csinálni, olyan emberek kellenek hozzá, akik szívügyüknek tekintik a tiszavirágzást.

Erről a világraszóló eseményről a kétezres évek elején David Attenborough filmet készített, aminek hatására számos nagy, nemzetközi médium sugárzott műsorokat a témáról. Úgy gondoljuk, sokkal többet érdemel a faj és a virágzás, ezért szeretnénk, ha az UNESCO a világörökség részévé nyilvánítaná a tiszavirágzást.

Igyekszünk megnyerni a természet iránt érdekelt médiumokat, reméljük, hogy mellénk állnak, és népszerűsítik a fajt. Amennyiben a tiszavirág a világörökség részévé válna, nagyon erős védelmet kaphatna.

Jelenleg húszan vagyunk, tavaly ennyien hoztunk tető alá egy „Tiszavirág Konferenciát” Tiszakürtön az arborétumban. Mindannyian évek óta elkötelezettek vagyunk, s bár szakmailag nagyon erős csapat, szűk kört alkotunk, ezen szeretnénk idővel változtatni. Jövőre ismét összeülünk, akkor tovább bővülhet a kör.

fotók: Szőke Gábor, Kucsora Gábor, Tálas László