Negyedmilliós lápi pócok rejtőzködnek az úszó nádszigeteken.

Korántsem véletlenül lett az év hala szavazás győztese 2023-ban a mindössze arasznyira növő lápi póc (Umbra crameri). A kihalás szélére sodródott – szigorúan védett – faj egyedei csupán néhány, eldugott zugában élnek Magyarországnak. Az aprócska uszonyos utolsó menedékei olyan vízben úszó nádszigetek, lápszemek, melyekből hírmondó is alig akad már hazai vizeinkben. A Kárpát-medence a lápi póc fő elterjedési területe, Magyarországon benszülött fajnak számít.

Eltűnő vadvízország

Hajdanán a Duna, a Tisza és mellékfolyói ezernyi érrel szőtték át az Alföldet. Tavasszal olyan volt a Kárpát-medence, akár egy hatalmas tó, kristálytiszta vizén kisebb-nagyobb nádszigetekkel, medrében ezernyi hallal. Az 1800-as évek vízszabályozási munkálatainak köszönhetően a korábbi vizes területek eltűntek a térképekről. Ahol még fennmaradt nagyobb vízfelület, ott is csupán mutatóban található a lápi pócoknak megfelelő mocsaras -lápos terület. Ma már csak ezeken a szigetszerű élőhelyeken, az ország területén mozaikosan találkozhatunk a védett lápi póccal.

Kutyahal

A Magyar Haltani Társaság hagyományos „Az Év Hala” választásán a lápi póc mellett a sügérre és a selymes durbincsra lehetett szavazni. Bár mindhárom faj figyelmet érdemel, a voksolás nagy esélyese az a lápi póc volt, melyet a magyar nép évszázadok óta nemes egyszerűséggel csupán kutyahalként emleget. Az apró termetű, zömök testű halacska a mellúszóiban található úszósugarakat egymástól függetlenül is képes mozgatni. Erre a “kutyázó” mozdulatra utal a kutyahal elnevezés. A hal testhossza legfeljebb 12 centiméter, és mindössze öt évig él a vegetációban dús, árnyas vizekben. A felszínről vesz levegőt, akár a réti csík. A ragadozó fő tápláléka a szúnyoglárva és más, apróbb vízi szervezetek, de gyakran a halivadékokat is bekebelezi.

Utolsó menedék

A Csupics-sziget vagy Nagysziget Szigetcsép és Majosháza között a póc egyik utolsó élőhelyét biztosító úszóláp. A védett hal a szakemberek szerint ott képes túlélni, ahol talál még legalább egy kis vizet a mederben. A lápi póc a sekély parti részeket kedveli, ahol a növényes és nyílt foltok váltakoznak. A Csupics-sziget nagy része éppen ilyen, így a lápszemek rejtekében talán megmenekülhetnek a kihalástól. Bár mi jószerével csak drukkolhatunk a fokozottan védett, bennszülött halaknak, a Duna Ipoly Nemzeti Park szakemberei és a Ráckevei Dunaági Horgász Szövetség tagjai mindent megtesznek a kis túlélők érdekében, akiknek minden egyes példánya 250 ezer forint természetvédelmi értéket képvisel.

Ez is érdekelheti: Veszélyes kórokozót mutattak ki a hazai vizekben