A Rák-patak névadójáról közölt fotókat a Fertő-Hanság Nemzeti Park.

A folyami vagy nemes rák (Astacus astacus) az édesvízi rákok három, Magyarországon őshonos fajának egyike, a tízlábú rákok rendjének legnagyobb közép-európai képviselője. Az állat a magyarországi rákok közül a leggyakoribb és legnagyobbra megnövő faj. 

A nemes rák vörösbarna, szürke vagy sárgás színű, míg ollóinak alsó oldala vörös. A hímek akár 25 centiméter hosszúságúra is megnőhetnek, a nőstények jóval kisebbek, rendszerint 15 centiméternél rövidebbek.

A folyami rák fejtorát egységes hátpajzs borítja, mozgatható összetett szemei hengeres nyélen ülnek. Az elülső pár csáp majdnem olyan hosszú, mint az állat teste. A folyami rák 5 pár járólába közül az első erőteljes ollókban végződik, míg a második és harmadik pár járólábon kisebb ollók vannak.

A folyami rák éjszaka aktív, tiszta, áramló vizekben, tavakban, parti üregekben, mederbe belógó gyökerek mögött, kövek alatt él. Többnyire élő- és elpusztult állati eredetű táplálékot fogyaszt. A környezetében bekövetkező változásokra érzékenyen reagál, úgynevezett indikátor faj.

A rejtőzködő állat nappal a parti üregekben, kövek alatt él, éjszaka jár zsákmányolni, táplálékai: rovarok, csigák, ebihalak és döglött vízi állatok.

Napjainkban a folyami rák állományát elsősorban élőhelyeinek átalakulása,, valamint az inváziós rákfajokkal folytatott versengés veszélyezteti. A folyami rákok többsége Magyarországon a Nyugat-magyarországi-peremvidék és az Északi-középhegység hegyvidéki patakjaiban fordul elő.

A Rák-patak Ausztriában a magyar határ közelében ered, a forrásától kezdve keleti, majd délkeleti irányban halad, és át folyik Sopron belvárosán is. A hűség városát elhagyva, a településtől délkeletre az Ikva-patakba ömlik.

fotó: Fertő-Hanság Nemzeti Park, Pixabay