Az elmúlt napokban sokan láthattak füstfelhőnek látszó gomolygó rovartömegeket a Kiskunságban – írta a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság.

A Kunság mellett az ország más tájain is sokan, sokfelé megfigyelték a látványos jelenséget, amely mögött rendszerint a hangyák állnak.

Melegebb, őszi napokon a hangyáknak több faja is repül, leggyakrabban a tolvajhangyák (Solenopsis fugax) által képzett „felhőkbe” futhatunk bele.

A Magyarországon előforduló hangyafajok ivaros alakjai – azaz a hímek és a leendő királynők – rendelkeznek szárnyakkal. Ez teszi lehetővé számukra a nászrepülést, amelynek során a hímek igyekeznek párosodni a nőstényekkel. A rövid nászt követően a hímek elpusztulnak, a megtermékenyített nőstények pedig levetik a szárnyaikat, búvóhelyet keresnek és nekilátnak az újabb kolóniák létrehozásának.

A leendő királynők túlélési rátája és kolónialapítási sikeressége nagyon alacsony. Ennek fő oka, hogy a rovarevő állatok gyakran belakmároznak a hangyákból. Ezért a szárnyashangyák hihetetlen számban repülhetnek ki, hogy lehetővé tegyék a jövő nemzedékeinek felnövekedését.

A tolvajhangyák tömeges rajzása érdekes látvány, de az életmódjuk még különlegesebb.

A tolvajhangyák ún. kleptoparaziták, azaz más, nagyobb méretű hangyafajok élősködői. Többkirálynős kolóniáikat a gazdafajok fészkei mellé telepítik, majd besurrannak azok járataiba és megdézsmálják az ott felhalmozott készleteket. Gyakran a másik hangyafaj petéit és lárváit is elfogyasztják.

Bár a tolvajhangyák sötét színű szárnyas alakjai akár fél centiméteresek is lehetnek, a sárga színű és „monomorph” dolgozók alig érik el a 2 millimétert, olyan kicsik, hogy észrevétlenek tudnak maradni a „gazdafaj” előtt. A dolgozók fullánkokkal is rendelkeznek és egy külön rájuk jellemző méreganyaguk is van, az ún. solenopsin, emiatt a szúrásuk igazán fájdalmas.

A hangyafajok zöme legalább időszakosan fogyaszt állati fehérjét (például rovarokat), így hazánkban is komoly szerepet játszanak az erdészeti kártevők kordában tartásában. Ők az erdőgazdálkodás leghasznosabb rovarai, ezért néhány országban telepítik is őket az erdőkbe a fák kártevőinek visszaszorítására.

A talajfelszínen is jól látható fészket építő hangyafajok fészkei Magyarországon védettek, természetvédelmi értékük 50.000 forint.

Forrás: knp.hu / Enyedi Róbert zoológiai referens írása

Fotók: Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság / Kiss Mónika és Wikipédia