Különös színjátékot játszanak a gólyatöcsök – írta a Körös-Maros Nemzeti Park.

A Körös-Maros Nemzeti Park Csanádi puszták részterületén található Nagy-Zsombékban és a Csikóspusztai-tavon is több pár gólyatöcs költ az idén. A gondos madarak különös módszerekkel zavarják el a fiókákat veszélyeztető ragadozókat.

A partimadarak a sekély vizekben, illetve ezek partján gyűjtögetik rovarokból, apró puhatestűekből álló táplálékukat. Az itteni partimadarak egyik legjellegzetesebb képviselője a gólyatöcs, amelyet a népnyelv széki gólyának is nevez. A törékeny testfelépítésű madár ránézésre olyan, mint egy kisebb gólya. Teste karcsú és fehér, szárnyai feketék, csőre hosszú és vékony, lábai élénkpirosak és a testméretéhez viszonyítva szinte abszurd módon hosszúak. Ezek a hosszú lábak segítik abban, hogy a mélyebb vizekben is képes legyen gázolni. Így ott is tud táplálkozni, ahová más partimadár-fajok már nem tudnak bemenni.

Idén a Csanádi pusztákon több pár gólyatöcs is költésbe kezdett a Nagy- Zsombékban, illetve a Csikóspusztai-tó partján. Fiókáik május közepén kelnek ki a tojásból, s ilyenkor jól megfigyelhetjük a szülőmadarak jellegzetes viselkedését, amellyel a még röpképtelen fiókáikat védelmezik a ragadozók, vagy éppen az ember ellen.

Mivel törékeny madarakról van szó, ezért képtelenek lennének harcba szállni egy közeledő rókával, vagy sakállal. Éppen ezért inkább ravasz taktikát alkalmaznak: betegnek, sérültnek tettetik magukat, hogy a ragadozók figyelmét saját magukra irányítsák.

Szárnyaszegetten, bukdácsolva, rövid távokat repülve, vészkiáltásokat hallatva menekülnek a ragadozó elől, amely természetesen utána ered, azt gondolván, hogy könnyen megszerezheti a prédát. Közben a fiókák a vészkiáltásokra reagálva mozdulatlanul lapulnak a fűben, bízva abban, hogy rejtőszínük jól álcázza őket.

Amikor pedig a madár úgy érzi, hogy már kellő távolságra elcsalta a fészektől a ragadozót, akkor hirtelen fölrepül és gyorsan elszáll, a ragadozó pedig hoppon marad. A színészkedő madár később, amikor már biztonságosnak érzi a helyzetet, visszatér a fiókáihoz.

A gólyatöcs (Himantopus himantopus) Magyarországon rendszeres fészkelő, a hazánkban költő párok száma az adott év csapadékviszonyaitól függ. Többnyire szikeseken, nedves réteken, elöntéseken, belvizeken lehet megfigyelni. Vonuló madár, március-áprilisban érkezik meg a trópusi Afrikából, augusztusban a többség el is hagyja hazánkat. 

A faj Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 250 ezer forint.

Fotó: kmnp.hu / Balla Tihamér