Nemcsak a Rák-patak medrében élnek érdekes halfajok – írta a Fertő-Hanság Nemzeti Park
Az Ikva-völgye, a Kardos-ér és az Örömkőlaposi-csatorna vizében is él egy kicsi, fémesen irizáló hal. Az erősen lapított testű szivárványos ökle ismertetöjegye ívelt háta és hasa, valamint a faroknyélen látható fémeszöld csillogású kékeszöld sáv.
A szivárványos ökle (Rhodeus amarus) tág tűrésű és viszonylag gyakori, védett és közösségi jelentőségű halfaj. A mély bányatavaktól a sekély mocsarakig, a patakoktól a folyamokig szinte mindenhol előfordul, ahol a szaporodásához szükséges folyami kagylófajok (Unio sp.) megtalálhatók.
A szivárványos öklének egyedálló a szaporodása: a nőstény ikráit hosszú tojócsövén keresztül a kagyló kopoltyúüregébe rakja, majd a hím a kagyló fölé úszva kibocsátja tejét, amely a kagyló légzésével bejut az ikrákhoz. Csak a jól úszó ivadékok hagyják el a kagylót.
Sokféle névvel illetik az aprócska uszonyost, a keserűhal mellett keserű ökle, lapistyán, petikehal, sároglya, pohé, Szent Péter hala elnevezése ismert.
fotók: Fertő-Hanság Nemzeti Park