ÉrzőLény

Élni és élni hagyni

Földlakók Tudástár

Páratlan természeti értékkel bír a Bihari-sík Tájegység

Egy újabb nap a biotikai adatokért – erről írt a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság.

A két éve hagyományteremtő céllal először megrendezett BioBlitz akció után a természetvédők idén ismét biotikai leltárt készítettek a Bihari-sík Tájegység egy egyedülállóan gyönyörű, vadregényes vidékén.

2024. évben az országhatár közelében, Kismarja és Pocsaj települések külterületén, az Ér-főcsatorna és a Berettyó között elterülő területet vették célba, mely – mint azt eredmények is bizonyítják – unikális természeti értékkel bír.

A program célja, hogy egy kijelölt területen természettudósok és önkéntesek csoportjai meghatározott idő alatt minél több faj minél több előfordulási adatát rögzítsék.

A 6 órás házi biodiverzitás kutatás során számos fajcsoportot vizsgáltak és több, mint 100 faj több száz egyedét azonosították a természetvédők.

Gyűjtöttek többek között botanikai adatokat, detektáltunk számos ízeltlábút, elektromos halászgéppel kutatták a vízfolyások halfaunáját. Feltérképezték a kétéltűeket és a hüllőket, rögzítettek (illetve néhány faj esetében ornitológiai jelölőgyűrűvel jelöltek is) a madarakat, és persze nem maradhattak ki az emlősök sem.

A Bihari-sík Tájegység botanikai jelentőségét a mocsarak és száraz szikesek találkozása határozza meg. Nem elhanyagolható a kisebb löszfoltok és a természetes állapotú erdők aljnövényzete sem. Egyes területeken (Pocsaji-láp, Hencidai Csere-erdő) rendkívüli fajgazdagság tapasztalható. Igen értékesek a jellemzően szikesekhez kötődő növényfajok jelentős állományai.

A változatos, mozaikos táj, kedvez az értékes rovar- és hüllőpopulációk fennmaradásának is. A kutatások még nem elégségesek, de rendszeresen új fajok kerülnek elő.

Egyes vízterekben a mocsári teknős és a lápi póc állománya kiemelendő a vöröshasú unka mellett.

Az agrárterületek közzé ékelődő nagy kiterjedésű gyepekhez köthető a térség nemzetközi viszonylatban is nagyon jelentős túzok és ragadozómadár állománya. A vízimadarak szempontjából költő-, szaporodó helyekként néhány nagyobb kiterjedésű, de már emberi közreműködéssel kialakított terület (vésztározók, élőhelyrehabilitációk) szerepelnek.

Fotó: hnpi.hu / Tóth Pál