A nemzeti park Cserebökény részterületén az idén a szokásosnál több kuvik költött – írta a Körös-Maros Nemzeti Park.

A szalakótáknak kihelyezett odúkban 16 pár kuvik költött sikeresen.

Cserebökényben az egyik leggyakoribb bagolyfaj a kuvik. Elsősorban a nyíltabb, mozaikos területeket, kaszálókat, fás legelőket, valamint az állattartótelepekhez és tanyákhoz közeli területeket kedveli. Megtelepszik a falvakban, mezővárosok szélén. Évente egyszer költ, jellemzően tanyákon, állattartótelepeken, istállók, juhhodályok padlásain vagy alkalmas üregekben, odúkban.

A kuvik fészket nem épít, 3-5 tojását április végén, május elején közvetlenül az aljzatra rakja. A hím nem ül a tojásokon, táplálékot hord a tojónak. Kezdetben mindig a tojó osztja szét az élelmet a fiókák között, később mind a két szülő részt vesz az etetésükben.

A fiókák négyhetes korukban repülnek ki, de a szülők ezt követően is gondozzák őket. Táplálékuk elsősorban kisemlősökből és gerinctelenekből áll, de néha madarakat, kétéltűeket, hüllőket, halakat is zsákmányolnak. Mezei pocok gradációs években főként a rágcsálókat fogyasztják.

Cserebökényben az utóbbi évtizedekben folyamatosan eltűntek a kuvik hagyományos költőhelyei, a tanyás ingatlanok és a régi állattartótelepek. A természetvédők megfigyelték, hogy a lakott területek közelében kihelyezett szalakóta odúkban szinte mindig költ egy pár kuvik is. Egy-egy alkalmas odúba évente visszatérnek és költenek a kis testű ragadozók.

Fotó: Körös-Maros Nemzeti Park / Őze Péter és Pixabay