A Körös Maros Nemzeti Park Kis Sárrét részterületén még ezekben a hetekben is színpompás madarakban gyönyörködhetünk – írta a Körös-Maros Nemzeti Park.
Területbejárások során a természetvédők több ízben is találkoztak jégmadárral, amint a halastavakból kiemelkedő kis póznákról mozdulatlanul lesi a víz felső rétegében mozgó halakat. A “repülő ékszereket” gyakran láthatjuk úgy is, hogy a víz felett szinte lebegnek, a kolibrikhez hasonlóan egy helyben szitálnak.
Hazánk egyik legragyogóbb színű madara a szalakótaalakúak rendjébe tartozik. Zömök testalkatú, rövid farka és hegyes, egyenes csőre van, mellyel könnyen megragadja zsákmányát, amit egy közeli ágon elfogyaszt, és igen gyorsan meg is emészt. A pikkelyeket és a szálkákat kiöklendezi. Csillogó kék és rozsdás színezete első ránézésre az emberi szemnek nem tűnik túl észrevétlennek, de életmódjának megfelelően a megtévesztést és a saját védelmét is lehetővé teszi. A hasa száraz falevélnek tűnhet egy hal számára, a háta viszont a csillogó kék vízhez hasonlatos, így felülről egy ragadozó madárnak sem könnyű észrevennie.
A jégmadár állandó madarunk – mely a be nem fagyó vizeknél próbálja átvészelni a zord téli hónapokat. Évente kétszer költ. Folyók és tavak mentén található partfalakban béleletlen költőüreget készít, amibe 5-7 darab fényes, fehér tojást rak. A kotlásban és a fiókanevelésben mindkét szülő aktívan részt vesz. Monogám, territoriális faj. A költési időn kívül magányosan mozog vadászterületén.
Ehhez a különleges szépségű madárhoz egy görög mitológiai történet is fűződik. Alküoné királyné – akiről a faj tudományos nevét is kapta (Alcedo atthis) – és férje, Kéüx, trakhiszi király egész életükben rajongva szerették egymást. Amikor a király tetemét egy hajószerencsétlenség után partra mosta a tenger és azt a királyné megtalálta, bánatában a tengerbe vetette magát. Az istenek irgalma azonban mindkettejüket jégmadárrá változtatta, hogy a haláluk után is együtt maradhassanak.
A jégmadár a védett fajok közé tartozik Magyarországon, természetvédelmi értéke 50 000 forint.
Fotó: Körös-Maros Nemzeti Park / Palcsek István Szilárd és Pixabay
